Django elszabadul (Django Unchained, 2012)

Vannak azért fanyalgó hangok, főleg a kritikai oldalon, míg a nézők rajongói szegmense már dafke rajong Quentin Tarantino új filmjéért. Véleményem szerint pedig az lenne a nagy halál, ha QT egy olyan filmmel állna elő, amire úgy tódulna a nép, mint bármelyik Alkonyat-vacakra, miközben a “szakma ” a Rohadt Paradicsomon licitálná egymást túl az ájult lihegésben. Az a film tuti Django elszabadul - Christoph Waltz és Jamie Foxxegy nagy kupac szar lenne… Ezzel szemben, szerintem a Django elszabadul szerves és logikus folytatása egy rendhagyó, és a kortárs filmművészetben irányt mutató, meghatározó filmes életműnek.

Tarantino mindig is a hatvanas-hetvenes-nyolcvanas évek B-kategóriás és más rétegfilm-termését tekintette kiindulási és hivatkozási alapnak, még akkor is, ha itt, Európában kicsit nehezen fogjuk fel, hogy az európai művészfilmek (Godard, Truffaut, Antonioni, stb.) Amerikában ugyanolyan rétegműfajnak számítanak, mint Russ Meyer sexploitation-filmjei vagy Ed Wood életműve. Eddigi filmjei mindig valamiféle hommage-ok voltak egy, illetve alkalmanként több műfajnak, filmtípusnak, így ez a mostani tisztelgés az olasz spagetti-westernek előtt csak egy újabb fejezet. Ilyen még nem volt.

Django elszabadul - Leonardo DiCaprioMindazonáltal, olyan western sem készült még Hollywoodban, melynek főszereplőpárosát egy német vándorfogorvosból lett villámkezű fejvadász és egy revolverhőssé avanzsált szökött fekete rabszolga alkotná, akik halálmegvető bátorsággal szállnak szembe (még jóval a polgárháború előtt) a déli rabszolgatartókkal, személyes okoktól vezérelve, de végül mégis forradalmi módon. Tarantino e filmmel sarkosan kiáll a feketék egyenjogúsága mellett, ami akkor is nagy szó, ha jelenleg az USA elnöke is fekete. Délen ugyanis a mai napig nagyon szomorúan veszik ezt tudomásul. A műfaji filmeknél sokszor használt bosszú-dramaturgiát eposzi méretűvé dagasztott történetben gyakorlatilag az egyetlen pozitív fehér szereplő Schultz, a német (Christoph Waltz). A többi fehér aljas gazember, középpontban a gyakorló pszichopata Calvin Candie ültetvényes démonikus figurájával (Leonardo Di Caprio). Az egyenjogúság jegyében viszont “jó” fekete is legfeljebb kettő (Django – Jamie Foxx és kedvese, Brünhilda – Kerry Washington) akad, a többi vagy megnyomorított, akaratgyenge “birkanyáj”, vagy megalkuvó, fehérek seggét nyaló szemétláda (Steven – Samuel L. Jackson). Igaza természetesen csakis a jóknak lehet, mint ahogy ők is győznek. A lényeg a “hogyan”.

Amiket sokan önismétlésnek bélyegeznek, azok valójában Tarantino jellegzetes stílusjegyei. Sokat pofáznak a filmben, mint ahogy QT összes filmjében sokat pofáznak. Valamiért imádja a nyakatekert, bő lére engedett magyarázatokat (itt pompás médiumra talált Christoph Waltz személyében, aki séróból adja a tudálékos, okoskodó figurát), melyeket hallgatva még a szelídebb nézők is gyakran keresik övükön a pisztolyt, hogy lelőjék azt az idegesítő faszkalapot, aki éppen a vásznon ossza az észt – de az is igaz, hogy a világon kevesen tudnak olyan szellemes, meghökkentő logikai vargabetűket rajzoló párbeszédeket írni, mint Quentin. E filmben olykor tényleg túlhúzta picit ezeket, de ha azt vesszük, hogy sokan kifejezetten ezekért a parttalan locsogásokért szeretik Tarantino filmjeit, akkor mindjárt más a helyzet. Vér, halál, öldöklés – Tarantino másik mániája. Van ilyen is, már-már szinte bizarr módon szétrobbanó térdkalácsok, kulcscsontok, könyökök és ember- és lókoponyák garmadával, a vérszökőkút néha az égig lövell. QT ebben az orgiában ezúttal is elmegy odáig, hogy saját magát is elintézi, egy, a szó szoros értelmében bombasztikus cameóban.

Django elszabadul - Jamie FoxxValamiben viszont tényleg kevesebbet mutat ez a film, mint a korábbiak. A Django elszabadul képileg meglehetősen jellegtelen. Azok a markáns, kifejezetten hivalkodó stílusjegyek, melyek vizuálisan annyira jellegzetessé tették pl. a Ponyvaregényt, a Jackie Brownt, vagy a Kill Billt, itt hiányoznak. Egyedül a zenei körítés egy része hozza az elvárt spagetti western-ízeket, a fekete-tematikához illő másik rész mellett, de Tarantino a pontosan eltalált soundtracket mindig biztosan fogja hozni. Az a néhány gyors zoom, főleg a film elején, édeskevés, hogy látványában megidézzen valami szélesvásznú, hosszan elnyúló “spagettiset”, olyan igazi, vadnyugati tájat is alig látni. Minden zöldell, vagy éppen hull a hó (Délen? Hát ezt hogy?). Semmi poros országút, borostás, rosszfogú, koszos körmű pofák, bokáig érő, felleghajtó köpenyek, helyette életképek a Tamás bátya kunyhójából… Ja, igen, láthatjuk-hallhatjuk még Franco Nérót is, mint “friendly appereance”, három percben, de hát ő sem hozza már az igazi Django, vagy akár Keoma fílingjét… Másrészt, Dél az messze nem Vadnyugat, és így meg akkor helyes a látvány. De akkor hol spagetti? Szóval, ez nekem nem stimmel…

Az viszont biztos, hogy ilyen westernt senki nem csinált még a világon, s ezzel Tarantino mégiscsak olyat alkotott, mint amit előtte senki sem. A Django rendhagyó, eredeti, szúrós és szögletes mű, amilyennek szerintem lennie is kell. Az út pedig továbbra is nyitva áll Tarantino előtt (ha akar még filmezni egyáltalán), jöhet egy scifi például, aztán én már régóta várok egy vad szexfilmet tőle, de lehetne egy ókori, ógermán szandálos-gyilkolós is… Hadd ne én adjak neki tippeket. Asanisimasa: 8/10

Advertisements
Kategória: Film
Címke:
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

23 hozzászólás a(z) Django elszabadul (Django Unchained, 2012) bejegyzéshez

  1. ChrisDry szerint:

    Christoph Waltz remek volt, funny egy film, tipikus Tarantinos zenékkel, vérplazmákkal, és amcsi happyenddel, de mindenesetre kikapcsolt, 7/10

  2. wim szerint:

    A Becstelen Brigantikban már olyan erősen benne volt a spagetti-eszköztár, hogy akkor nem is értettem, minek akar utána westernt forgatni. Ezt még nem láttam, de csak idő kérdése.

  3. DDAnii szerint:

    Láttam már westernt néger covbojjal….. Ráadásul abban indiánok is voltak… Ahhoz képest, hogy a csapból is ez a nyamvadt film folyik baromira nem lett jó… Ha Tarantino faszi ezért a forgatókönyvért Oscart kap, akkor az Abraham Lincoln a vámpírvadász kettőt kapjon (mennyire rossz az a film…), de sokkal eredetibb és ötletesebb, mint ez… Egyedül a zene és a színészi játék jó, pedig én aztán nagy tisztelője vagyok Tarantinonak, de ezzel mellé fogott…

  4. DDAnii szerint:

    Hetente mutatnak be új filmet Magyarországon és van köztük olyan, ami Golden Globe-ot nyer és amit Oscar-ra jelölnek. Például pár éve a félszeműt 10 Oscar-ra jelölték… Szeretem Tarantino-t, de ennek a filmnek semmi köze, ahhoz amiért megszerettem (Ponyvaregény, Kutyaszorítóban, Jackie Brown). Ez a film annyira át van itatva gyűlölettel, kegyetlenkedéssel és erőszakkal(ráadásul olyan a mai napig érzékeny témában, mint a rasszizmus), hogy csodálkozom, hogy ekkora a sikere… és hogy ilyesmit reklámoznak ennyire és Karácsonykor mutatják be és főleg, hogy ezt akarják díjazni a legrangosabb díjjal, amit film kaphat a mai világban, ez elszomorít.

    A friss élmény hatása alatt kicsit nyers voltam, ha eltudok vonatkoztatni, igen, jó persze, jó sztori, érdekes párhuzam, kidolgozott stb… Nagyon rossz szájízzel távoztam a moziból…
    Lényegtelen, nem lehet mindig nagyot alkotni…

    • efes szerint:

      Mondjuk, nem karácsonykor mutatták be, hanem január 17-én, de ez amúgy is indifferens kifogás, hiszen ha zavar, akkor nem kell megnézni. Explicit erőszakot kifogásolni szintén elég izé dolog Tarantinónál, akinek éppen ez az egyik tipikus stílusjegye. 🙂 A rasszizmus/antirasszizmus pedig igencsak mellékes e filmben, hiszen bár Django fekete, Schultz baromira nem, márpedig ők a pozitív szereplők, valamint a negatív szereplők között is akad fehér, fekete bőven. Django nem fekete polgárjogi harcos, hiszen gyakorlatilag leszarja a többi rabszolgát, igaz, ne is bántja őket; ő a csajáért és saját magáért, valamint pénzért harcol. Gyűlölet nélkül, ami leginkább asszem benned van e film iránt – számomra érthetetlenül. 🙂 A film azon üzenete viszont tényleg pozitív, hogy egy feketének is lehet igaza, lehet győztes egy fehérek uralta világban, bár ez Obama idején amúgy már eléggé kézenfekvő, illetve reális is. Ez maximum tehát nem tetszhet, ez viszont a te magánügyed. 🙂

  5. Visszajelzés: Poroló 47. – Django (1966), Viva Django! (1968), Django 2.: A nagy visszatérés (Django 2.: Il grande ritorno, 1987) | asanisimasa

  6. DDAnii szerint:

    Aki nem látta filmet ne olvassa

    Az USA-ban dec 25-én volt a film premiere, de igaz ez valóban disszonáns felvetés a film negatív kritizálására. Igazad van, csak nem akartam az okokat hosszasan fejtegetni, mert dióhéjban ezt gondoltam és Tarantino nem egy Bergman, vagy Bunuel, nála nem kell agyalni. Valóban, Django-t a neje kiszabadítása izgatta inkább, nem a többi rabszolga(ezt láthattuk is amikor az őt sasoló négert megfenyegette, hogy ha újra ránéz a sarkanytyúját a szemébe állítja, meg stb). habár azért az arcán egy-két meredek jelenetnél látszódtak ellenérzések, ami teljesen érthető.

    Schultz és Django lettek volna a pozitív karakterek?? Talán Django, de ő se annyira, Schultz neeeem. Tekintve, hogy egy apát a fia szeme láttára szemrebbenés nélkül lelövetett… Jó, hogy a faszi bűnöző volt, de ez nem egy pozitív cselekedet, de igaz ebben a történetben ahol mindenki más egy pszichopata állat ők ketten valóban pozitívak.

    Nézd, az hogy mi mellékes meg mi nem az szubjektív dolog, szerintem meg az egész cselekmény mellékes itt. Itt az a lényeg, hogy Tari bácsi valamiért beakarta mutatni a rabszolgatartás legbrutálisabb kegyetlenkedéseit egy velős történetben. Mondjuk a rasszizmust mellékesnek mondani ebben a filmben felettébb különös, ugyanis minden percben jelen van. a példák végeláthatatlanok: a rengeteg niggerezés, a KKK-nak valamiféle előszele a fehér maszkos bénázók személyében, Candy elmélete a rasszok közti különbségekről, Django megjegyzése, hogy fehéreket ölni pénzért király dolog(nem bűnözőket!! fehéreket!!), meg eleve az az időszak… stb stb.

    Nekem amúgy hangulati gondjaim vannak vele, egyszerűen rossz érzést okozott. Nem szeretem rasszizmust, se az antirasszizmust. személy szerint mindkét “eszme” képviselőit leszarom és bízok benne, hogy rájönnek, hogy mekkora időpocséklás ilyenekre energiát pazarolni.

    A filmet azért néztem meg , mert bírom a Tarantino filmeket és bíztam benne, hogy ő, mint sztárfilmes talán más aspektusba, koncepcióba helyezi ezt az érzékeny témát. NE legyen igazam, de szerintem ez inkább felkorbácsoló…Tarantino mintha a kreatív attitűdjeit hátrahagyta volna és mostanság kicsit inkább hatásvadász… az elmúlt 2 filmje legalábbis…. Saját vélemény, lehet én látom rosszul.

    • efes szerint:

      A rasszizmus megjelenésének mellékes szerepét arra értem, hogy nem mint motiváló tényező szerepelt a filmben, csak mint állandó “állapot”, “környezet”.
      Nem én találtam ki, hanem olvastam valahol, hogy ez a film része annak a trilógiának, amit QT saját, külön bejáratú történelmi igazságszolgáltatásának szentel: A Becstelen Brygantikban a zsidók állnak bosszút a nácikon, itt egy fekete kóboj gyakja le a köcsög fehéreket, ráadásul hazai pályán, Délen, a harmadik részben meg mittudomén mi lesz. Amúgy pedig a rasszizmus/antirasszizmus problematikája annyira sűrűn benne van a hétköznapi levegőben, hogy ha valamikor hát most kell róla beszélni. Akár provokálni vele – hiszen amit elhallgatunk, azzal csak a gond van mindig. JÓL beszélni erről meg nem lehet teoretikusan, csakis a gyakorlatban. QT pofázik, de nem mellébeszél, aztán majd lesz belőle valami. Ő ilyen, így.
      A saját véleményed az ami, tehát a filmet nem láthatod rosszul. ÍGY látod. 🙂

  7. Visszajelzés: Mit nézzünk ma a tévében? – Kedd | asanisimasa

  8. Visszajelzés: Mit nézzünk ma a tévében? – Vasárnap | asanisimasa

  9. Visszajelzés: Mit nézzünk ma a tévében? – Csütörtök | asanisimasa

  10. Visszajelzés: Mit nézzünk ma a tévében? – Szerda | asanisimasa

  11. Visszajelzés: Mit nézzünk ma este a tévében? – Csütörtök | asanisimasa

  12. Visszajelzés: Mit nézzünk ma este a tévében? – Vasárnap | asanisimasa

  13. Visszajelzés: Mit nézzünk ma este a tévében? – Vasárnap | asanisimasa

  14. Visszajelzés: Mit nézzünk ma este a tévében? – Vasárnap | asanisimasa

  15. Visszajelzés: Mit nézzünk ma este a tévében? – Péntek | asanisimasa

  16. Visszajelzés: Mit nézzünk ma este a tévében? – Szombat | asanisimasa

  17. Visszajelzés: Mit nézzünk ma este a tévében? – Hétfő | asanisimasa

  18. Visszajelzés: Mit nézzünk ma este a tévében? – Hétfő | asanisimasa

  19. Visszajelzés: Mit nézzünk ma este a tévében? – Vasárnap | asanisimasa

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s