Az elnök végveszélyben (White House Down, 2013)

Mit lehet elmondani egy olyan filmről, mely még a bevezető jeleneteinek egyikében azt mutatja, hogy a Fehér Házat elfoglalni készülő terroristák egyike a karjára golyóstollal felfirkált számból tudja, hogy hányas számú szobába kell elrejtenie a bombát (vagy mit)? Mondom másképpen: a világ egyik legjobban Az elnök végveszélyben 1őrzött, legbiztonságosabb létesítményét olyan erők szállják meg, akik között olyan imbecillis idióták vannak, akik még annyit sem tudnak megjegyezni, hogy 122. Ennyi lenne a dolguk. Pont. Miről beszélhetünk az elkövetkezendőkben, hiszen már a film elején nyilvánvaló, hogy éktelen, ordas, logikátlan baromsággal van dolgunk? Mi az, ami miatt mégis végignézzük a nyilvánvalóan rossz filmet?

Talán azért, mert Roland Emmerichnek van neve, ami bizalommal tölti el a nézőt. Nagyjából tudjuk, mire számítsunk, hiszen nem sok meglepetéssel szolgált eddigi pályáján: minden filmje látványos, sőt mi több, kifejezetten látványos mese volt, melyeknek soha nem volt erőssége a logikához, valamint a tudomány realitásainak való túlzott ragaszkodás. A tagadhatatlanul kalandos történetek sosem voltak híján a patetikus hazaszeretetnek (ami azért picit bájos, tekintve, hogy a rendező a mai napig német állampolgár, míg filmjei nagyon amerikaiak…), mindig büszkén lengett a végén a csillagsávos lobogó, a mindig valamilyen társadalmi kisebbségből származó hős megmenti a világot, Amerikát, és most éppen magát, az amerikai elnököt – a néző pedig elégedetten szürcsöli ki kólájának utolsó cseppjeit, és bólint, hogy igen, sőt, jessz, tudnak ezek az amerikaiak. Éppen ezért vették meg a nézők mozijegyet.

Az elnök végveszélyben 2Szóval, a kezdeti baromságok a később csak fokozódnak a filmben, Az elnök végveszélyben ezzel együtt mégis szórakoztató mozi, éppen olyan, mint az összes Emmerich-film. Lényege nagyjából annyi, mint az augusztus 20-i tűzijátéknak – elkápráztasson és szórakoztasson. Nem véletlen, hogy nagyjából éppen annyi intellektust találunk benne. Ez nem a gondolkodó, érezni, elmélkedni, meghatódni akaró, katarzishajszoló művelt (romkocsmákban görnyedő) sznobok műfaja, hanem a telibetalpas nép filmje, akinek éppen elég, ha egy közülük való, belevaló arc legyőzi a gonoszt, hogy a jó maradhasson hatalmon. nem kell bolygatni a tömeg elméjét cizellálással, legyen nekik minden könnyen beazonosíthatóan ilyen és olyan. Nem mondom, hogy fehér és fekete, mert az elnök fekete és jó, aki viszont megmenti, az fehér és szintén jó. Aki rossz, az is fehér. Tehát jó kontra rossz. Az üzenet egyszerű: Legyél tökös, bátor és hűséges a hazádhoz, s az fényre derül, az Alapító Atyák pedig csendesen bólogatnak a háttérben,

és leng a csillagsávos (helyett a filmekben méltatlanul alulreprezentált elnöki) lobogó. Asanisimasa: 5/10

Advertisements
Kategória: Film
Címke:
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

5 hozzászólás a(z) Az elnök végveszélyben (White House Down, 2013) bejegyzéshez

  1. Visszajelzés: Mit nézzünk ma este a tévében? – Szombat | asanisimasa

  2. Visszajelzés: Mit nézzünk ma este a tévében? – Vasárnap | asanisimasa

  3. Visszajelzés: Mit nézzünk ma este a tévében? – Hétfő | asanisimasa

  4. Visszajelzés: Mit nézzünk ma este a tévében? – Vasárnap | asanisimasa

  5. Visszajelzés: Mit nézzünk ma este a tévében? – Vasárnap | asanisimasa

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s