Apáim története (Stories We Tell, 2012)

Azon gondolkodtam, miközben ezt a filmet néztem, hogy létezik-e unalmasabb mozgókép-fogyasztás, mint mások, főleg idegenek családi videóinak, régi Super8-as filmjeinek nézegetése. A kapásból vágott Apáim történeteadekvát válasz erre nyilván az, hogy nem, nem létezik ilyen. Aztán a következő gondolat rögtön Forgács Péter volt, aki szinte egy teljes életművet épített mások karcos, remegő, kifakult filmfelvételeiből, melyeken különféle családi ünnepségek, kirándulások, vagy csak egyszerű kamerapróbák voltak láthatók. Az ezekből összeállított, és immár egy teljesen új esztétikai minőséget képviselő, önálló gondolatiságot, valami furcsa interaktivitást előidéző Privát Magyarország című sorozatát például órákon át tudtam nézni annak idején, a Filmmúzeumon. Szóval, lehet, nyilván lehet, de az azért egyértelmű, hogy a kilencedik “üljük körbe az asztalt, és mosolyogjunk bele a kamerába”, vagy éppen “amikor az idióta, enyhén spicces nagybácsi produkálja magát“-típusú svenkre már nem vagyunk túlzottan kíváncsiak.

A családi történelemkutatás, úgy tűnik családi tapasztalataimból, inkább a lányokat mozgatja meg. Erre a tendenciára utalhat az is, hogy mostanában két bájos, igen szöszke színésznő is előállt efféle filmes dolgozattal. A “családfilm”, persze, akár önálló műfaj is lehetne, valahol a romantikus komédia és a dramedy között, annyi készült ilyenekből, s ezek nagy többsége ráadásul szinte kivétel nélkül valamilyen önéletrajzi ihletű, fikciós elemekkel átszőtt történet; de Julie Delpy például elég konkrétan, belemenősen beszél saját, meglehetősen bolondos családjáról. Családom, és egyéb állatfajták – jut eszembe, bár itt a mesélő nem szöszke és nem lányka. Szóval, van sok ilyen. A kilencvenes évek népszerű tévésorozatával, a Váratlan utazással népszerűvé vált, kanadai -és szintén szöszke- Sarah Polley azonban, több későbbi, olykor még el is ismert filmszerep után azonban még messzebb merészkedik, amikor mindenféle fikciós narratíva nélkül tárja nagyközönség elé saját családjának rendes esetben nem éppen kiteregetni való történetét, minek mélyén ott a kínos kérdés: ki is az ő édesapja tulajdonképpen?

Ez az Apáim története. A filmben feltett kérdésre végül választ is kapunk, de addig egy bájosan spontán, intim módon személyes, pajkosan rámenős vallatásnak leszünk szem- és fültanúi, melynek elszenvedői a Polley-család tagjai, barátai és kollégái Apáim története - az operatőr Iris Ng, kamerával Sarah Polley(Polleyék színészek voltak, a montreali és torontói színházi élet ismert figurái), a vallatótiszt pedig Sarah Polley, háta mögött egy teljes stábnyi dokumentumfilmes “hadsereggel”. A történet megható része az, hogy maga Sarah is az interjúk forgatása alatt szembesül az igazsággal, a vicces pedig az, ahogyan ezt feldolgozza. E második esetben azért néhol Sarah Polley belenyúl a valóságba, ugyanis bizonyos jeleneteket színészek játszanak el, archív hatású jelenetekben – ennek oka részben, hogy Sarah édesanyja rákban elhunyt 1990-ben, részben, hogy bizonyos intim jelenetek alkalmával természetszerűleg nem lehetett jelen kamera.

A film amúgy tényleg igen személyes hangú, ám helyenként kifejezetten szórakoztató élmény lehet azoknak, akiket még érdekelnek a valódi emberi történetek, akik otthon is odafigyelnek általában, amikor családi összejöveteleken régmúlt ismeretlen rokonok hős-, vagy éppen kevésbé hőstetteiről szól a csevej. Arról azonban nem vagyok teljesen meggyőződve, hogy az efféle filmek éppen moziba valók-e… 6/10

Reklámok
Kategória: Film
Címke:
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

2 hozzászólás a(z) Apáim története (Stories We Tell, 2012) bejegyzéshez

  1. Visszajelzés: Mit nézzünk ma este a tévében? – Vasárnap | asanisimasa

  2. Baán Irén szerint:

    ezt jelöltem be magamnak mára csak a cím ismeretében. Köszi a továbbiakat !

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s