Saul fia (Son of Saul, 2015)

Mikor ezek a sorok íródnak, még nem lehet tudni, vajon nyer-e díjat a Saul fia Cannes-ban (nyert, négyet) (FRISS! Aztán még itt-ott egy nagyobb vitrinre valót, és most a Legjobb Idegennyelvű filmnek járó Oscart is!), de azt már lehet tudni, hogy nagyon régen keltett magyar film ekkora feltűnést a világ egyik legnagyobb tekintélyű filmfesztiválján. A szinte egyöntetűen lelkendező első kritikák magasztalják Nemes László (a film stáblistáján így szerepel, apai neve nélkül) nagyjátékfilmes debütálását, s bár a mezőny komor, az biztos, hogy már ennyi is szép sikernek minősül – és ha hozzávesszük azt, hogy a film forgalmazási jogát már meg is vette a legnagyobb amerikai moziforgalmazó, akkor az már a hazai adatok figyelembevétele nélkül is szép számú nézőt fog jelenteni. Itthon, a premier előtti néhány vetítésre percek alatt elkapkodták a jegyeket, azonban a hazai közönségsiker felől ne legyenek illúzióink. Talán 1940-es évek deportálásai óta nem volt ilyen magas az antiszemitizmus mértéke nálunk, s míg a nagyközönség nem is láthatta még a filmet, mégis nézői (sőt, a parlamenti széksorokból érkező) kommentek tömegei küldik el a film alkotóit Izraelbe vagy Auschwitzbe. Mindeközben, Franciaországban (ahol Cannes is található, ugyebár) is fokozódik a helyi zsidóságot fenyegető feszültségsaul fia - röhrig géza 2

A szinte tapintható, zsigeri gyűlöletre természetesen ez a film sem ad okot. Érvényes lehet azonban az a jó szándékból feltett kérdés, hogy vajon mi vezethet egy harmincas évei végén járó, nyilván ízig-vérig mai világban élő, gondolkozó filmest arra, hogy bemutatkozó filmjében a holokauszt filmen tényleg igen sokszor, és sajnos, igen változó minőségben feldolgozott témájához nyúljon? Az én válaszom erre részben egyszerű: pont ugyanaz az erő, mint amely a szélnek is megmondja, merről fújjon és milyen erővel. Picit bonyolultabban pedig az, hogy – és ennek ez a film a bizonyítéka – bizony van még olyan aspektus, olyan hangvétel, mellyel tulajdonképpen még nem ábrázolta senki a koncentrációs táborok amúgy teljesen soha ki nem beszélhető borzalmait. Nemes filmje alaposan átgondolt koncepciójú, képi világú és mondanivalójú, szikár és szigorú munka. Egy felesleges kép, hang és szó sincs benne, de ami kell bele, az mind benne van. Jól is van vágva. saul fia - röhrig géza

A hazai és a nemzetközi kritika szinte tobzódik a jelzőkben, ami alól én sem húzhatom ki magam: a Saul fia, mint film, minden bizonnyal minden idők leglátványosabb rádiójátéka. Azokhoz a véleményekhez csatlakozom tehát, melyek a film érzéki, elvont absztrakcióit emelik ki, melyek legtöbbször csak hangokban, elmosódott fényekben, árnyakban, sohasem explicit módon, a szenvedés és a borzalmak megmutatásának pornográf naturalizmusával mutatják meg a koncentrációs tábor halálos hétköznapjait. E film szemlélete ugyanott gyökerezik, ahol Kertész Imre Sorstalanságának szenvtelen, szinte cinikus szemlélete, ahol Radnóti rezignáltsága: “…csak feküdj nyugodtan. Halált virágzik most a türelem. -. Der springt noch auf, – hangzott fölöttem. Sárral kevert vér száradt fülemen.” Egy pillanatig sincs sehol a nézők érzelmeire ható hatásvadászat. Erdély Mátyás kamerája szinte végig Auslander Saul (Röhrig Géza, a New Yorkban élő hajdani punk, mai költő eszköztelenségében is lenyűgöző, mélyen átélt alakítása), az egyik Sonderkommando tagjának tarkójára, arcára tapad és őt követi végig a film cselekményén, mely azt meséli el zaklatott, balladisztikus szűkszavúsággal, hogy Saul milyen erőfeszítéseket tesz meg, még az azonnali halált is felvállalva, vélt fia holttestének tisztes, zsidó szertartások szerinti eltemetése érdekében. A filmben nincsenek sorsok, nincsenek már emberi jellemek sem, legfeljebb egydimenzióssá csupaszított, az emberi létformából ördögien cinikus erőszakkal kitaszított entitások. Egyetlen lélegzetért, egy falat életért, egyetlen perc túlélésért is egymáson is átgázoló zombik, pontok, semmik. A szörnyűségekkel való brutális szembesítéshez hasonlóan, hiányzik a filmből az a kiirthatatlan életöröm, élet- és tetterő, hiányzanak az előremutató, progresszív gesztusok, gondolatok, hiányzik a túlélés hajnalpírja, a remény, melyek általában jellemzik a holokausztfilmeket, és amiknek köszönhetően sok zsidó túl tudta élni a haláltáborokat; Saul története maga a rideg, embertelen és kíméletlen valóság, a holtak visszafordíthatatlan igazsága.

Igen, lehet azon lamentálni, hogy egy mai, fiatal filmes, ha már önmaga zsidóságát, a zsidósághoz való viszonyát boncolgatná, miért nem foglalkozik inkább a napjainkra jellemző antiszemitizmus (és a többi fóbia) okainak felfejtésével, hogy miért nem csinál “normális” filmeket, azonban ezt a filmet látva csak azt tudom mondani, hogy muszáj volt ezt elkészíteni. És muszáj megnézni is, bármennyire gyötrelmes élmény lesz. Asanisimasa: 9/10

Advertisements
Kategória: Film
Címke:
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

16 hozzászólás a(z) Saul fia (Son of Saul, 2015) bejegyzéshez

  1. kommentátor szerint:

    Tényleg nagyon jó film. Ma láttam, most nézegetem az interneten a véleményeket róla.
    Tetszett az írásodban, hogy fia helyett azt írod: “vélt fia”.
    Eddig minden fórumon úgy látom, hogy egyértelműnek veszik, hogy Saulnak tényleg az a gyerek volt a fia, de szerintem erre a film nem ad egyértelmű választ.

  2. Dr. No szerint:

    Jó film. (A jó, mint jelző használhatósága ebben az esetben erősen kérdéses. Értelme mindössze annyi, hogy meg kell nézni.) Kérdésem: ha ilyen elismerő a vélemény, miért “csak” 9/10-et kapott?

    • efes szerint:

      Jó kérdés. Tán mert tetszési index, tehát nem valami egzakt, globális koordinátarendszerbe foglalható mérőszám, csupán annyit mutat, hogy mekkora hatással bírt rám. 9/10. Nem 10/10, mert azt csak az kapja, amitől elgurul a fejem – most még nem gurult el.

  3. Visszajelzés: Akihez beszél a föld (The Water Diviner, 2014) | asanisimasa

  4. Visszajelzés: Miért volt érdemes elmenni a moziba 2015-ben? | asanisimasa

  5. Visszajelzés: A visszatérő (The Revenant, 2015) | asanisimasa

  6. Visszajelzés: Mit nézzünk ma este a tévében? – Hétfő | asanisimasa

  7. Visszajelzés: Egy háború (Krigen / A War, 2015) | asanisimasa

  8. Visszajelzés: Mit nézzünk ma este a tévében? – Szombat | asanisimasa

  9. Visszajelzés: Mit nézzünk ma este a tévében? – Péntek | asanisimasa

  10. Visszajelzés: Mit nézzünk ma este a tévében? – Vasárnap | asanisimasa

  11. Visszajelzés: Mit nézzünk ma este a tévében? – Vasárnap | asanisimasa

  12. Visszajelzés: Mit nézzünk ma este a tévében? – Vasárnap | asanisimasa

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s