Mit nézzünk ma este a tévében? – Hétfő

Borzalmas napnak nézünk elébe reggel (én például tizennyolcadika óta nem voltam bent a munkahelyemen), hogy aztán este végre megtudhassuk, vajon Ki nevet a végén? (Paramount Channel, 18.55) A vacsora mellett bőven nézhető szajréfilm bel-Las Vegas puccos környezetében játszódik, igazán érdekes viszont inkább a mellékszereplők kapcsán lehet: Quentin Tarantino (ezúttal kizárólag színészi tehetségét csillogtatva) és James Belushi egyaránt hozzák a szokásos formájukat.

temple-and-claire nagyTölthetjük a mai estét Egy makulátlan elme örök ragyogásában (Filmcafe, 19.00) is, ha éppen erre lenne indíttatásunk. Alapvetően egy édes, cukros, ám imádnivaló szerelmesfilm lenne ez a kis mozi, ha nem a lineáris történetmesélést sátáni gonoszságnak tartó Charlie Kaufman írta volna, nem a fura filmek világbajnokságáért eséllyel küzdő Michael Gondry rendezte volna és nem Jim Carrey játszaná a főszerepet, úgy, hogy ráadásul szerepe szerint még komolynak is kell lennie… (Bővebben)

Claire Danes mára szinte specialistájává vált a különböző viselkedés- és figyelemzavarokkal, idegfejlődési rendellenességekkel és hasonló furcsaságokkal sújtott nőalakok megjelenítésének, gondoljunk csak a nagyszerű Homeland mániás depresszióban szenvedő CIA-ügynökére. Még Carrie Mathison előtt játszotta el Temple Grandin (Cinemax, 20.00) Asperger-szindrómában szenvedő figuráját, aki amúgy mai napig él, s köszöni szépen, jól van (a képen az igazi és a filmbeli Temple Grandin). Betegsége teljestudatában járja a világot és teszi azt, amit az életéről, pontosabban ifjú koráról szóló filmben is tesz. Amellett, hogy az állattenyésztési tudományok elismert doktora, világszerte tart előadásokat az autizmussal való együttélés lehetőségeiről, így adva erőt, ötleteket és tudást sok szülőnek, akik gyermeke Grandinhoz hasonló cipőben jár. (Bővebben)

Rejtő Jenő világát általában megfilmesíthetetlennek tartjuk utánozhatatlan szóvicekkel jellemzett figuráik, sajátos humora és mások mellett. Szerencsére, A fekete múmia átka (Duna, 20.35) című tévéfilm alkotói, Madarász Isti rendező és Hegedűs Bálint forgatókönyvíró nem merészkedett olyan ingoványos talajra, hogy olyan toposzokhoz nyúljon, mint a Piszkos Fred, a kapitány, vagy Három testőr Afrikában – egy tulajdonképpen tök ismeretlen novellát, az Utolsó szó jogán című gyűjteményes kötetben megjelent A detektív, a cowboy és a légiót tették meg Rejtő-ommázsuk kiindulópontjává. Az írás, és nyomában ez a tévéjáték is, a harmincas évek kávéházi mindennapjaiba, illetve a ponyvaregényírás rejtelmeibe avatja be a nézőt/olvasót, így inkább valami irodalomtörténeti kirándulásként, mintsem igazi Rejtő-adaptációként értelmezhető (még ha konkrétan az is). Főleg, hogy maga Rejtő a történetben csak mellékfigura, aki csak a végén, váratlanul lép elő egy kézfogás erejéig… (Bővebben)

Úgy tűnik, végképp felnőttek Steven Spielberg gyermekei, és az unokákat (ha vannak) elzárva tartják a papától – így annak nincs kinek mesélnie. Spielberg mostanában magának mesél, motyog, és szemlátomást saját magát is untatja. Nem tudom mással magyarázni, hogy miért bonyolódik bele Hollywood egyik legnagyobb mesélője ilyen zsenánt projektekbe is, mint ez a kötelességszerűen Oscar-jelölések erdejével meghintett Lincoln (FEM3, 21.00) is… Persze, lehet, hogy azt vette fejébe, hogy egész népét fogja tanítani ezután, akármilyen fokon. A nép azonban -szerintem- így hamar elunja magát és keres magának valami régi jó Indiana Jonesos piffpuffot, és nem lesz kíváncsi erre a mérhetetlenül komótos, nagyjából teljesen érdektelen, kosztümös életképre. (Bővebben)

Ugyanekkor a Tiszta játszma (Cool, 21.10) sem több egy közepes kriminél, melynek legfőbb érdekessége a hajdani szupermodell, Cindy Crawford főszereplése. Nem rajta bukik a film, persze, nem is igazán bukik – egyszerűen csak kissé porosnak tűnik ma már… Cindy egy könyvelő, akit valamilyen rejtélyes okból meg akarnak merényelni (ezt mondjuk meg tudom érteni… 🙂 ), a tettes pedig egy ex-KGB-ügynök, akikből ma már annyi, mint gyíkemberből a Duna vize. Szerencsére Cindy kap maga mellé egy igen laza védelmezőt (William Baldwin), így különösebb kár nem éri a millió dolláros arcocskát.

Az Egy kosaras naplója (Filmcafe, 23.15) című film Leonardo DiCaprio egyik első nagy dobása. Óriásit játszik ugyanis a drogos utcagyerekből hírneves költővé (és sok minden mássá) vált Jim Carroll szerepében – hiszen őróla, nem pedig egy akármilyen kosarasról szól ez a film. (Bővebben)

Reklámok
Kategória: Tévé | Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s