Érettségi (Bacalaureat, 2016)

Szép csendben a kortárs filmművészet legnagyobb alakjai között kell emlegetnünk a román Cristian Mungiut. Szép csendben, mert rendszerint lassú ritmusú, mély társadalmi és/vagy morális problémákat felvető, s azokat éles kontúrokkal körbemetsző filmjei sohasem fognak tömegeket vonzani a mozikba, s ha valamely tévé le is adja, abban a kései időpontban -kis túlzással- már csak néhány karikás szemű bölcsész fogja látni azokat. Pedig Mungiu egymaga elkoptathatott már Cannes piros bársonyszőnyegén egy pár lakkcipőt, hiszen a 4 hónap, 3 hét, 2 nap Arany Pálmája óta nagy-nagy kedvence ő a fesztiválnak. Nyilván nem azért, mert ott hülyék ülnek a fotelekben, inkább azért, mert Mungiunak igaza van. Kegyetlennek kell lenni a valósággal szemben, ez alapvető művészi attitűdnek kell legyen minden igazi művésznek, márpedig ő kegyetlen. És sokan magukat látják viszont az általa állított tükörben, és az a kép nyilvánvalóan nem tetszik nekik. Pedig a tükör nem torzít…

erettsegi-4Egyszer úgy mutatja be a Ceausescu népességnövelő intézkedéseire adott népi alternatívát, az illegális abortusz társadalmi elterjedtségét a már említett 4 hónap, 3 hét, 2 napban, hogy az nekünk is fáj. Aztán a Dombokon túlban a kommunista rendszer bukása után szárba szökő új keletű, vakhitű vallásosságot veszi górcső alá. Új filmjében, a szintén Arany Pálmára jelölt, és ez alkalommal a Legjobb rendező díját elnyert Érettségiben a jelenkor, már társadalomtudósok és közgazdászok által is definiált legfőbb rákfenéjét, a korrupciót mutatja be egy szépen végigvitt tanmese formájában.

erettsegi-2Mungiu filmje azonban nem a nagymenő gengszterpolitikusokról szól, akikkel tele van a média, viszont akik milliókért már le sem hajolnak, hanem a korrupció, vagyis Lánczi András mélyen cinikus meghatározásával élve, maga a jelen rendszer kerekded (tehát szépen összeérő vonalú) természetrajzát rajzolja meg. A történet főhőse Romeo, a középkorú sebész (Adrian Titieni), egy igazi, becsületes orvos, amilyen talán nincs is. Sohasem fogadott el hálapénzt, sem semmilyen más ajándékot betegeitől, még jóval fiatalabb szeretőjét is őszintén bevallotta nejének, aki eme nyíltság okán össze is törte idegrendszerét és megszakította a tulajdonképpeni házastársi viszonyt; autóját vezetve a kanyarban is mindig dudál, még akkor is, ha látszik, hogy nem jön semmi. Erkölcsi feddhetetlenségét szinte glóriaként vonja körbe a kocsiban és a lakásában is állandóan szóló, éteri tisztaságú barokk zene. Az ő nett, tisztességes világába azonban semmiből az ablakba csapódó kőként hatol be a mai román valóság (mely szóról szóra olyan, mint a magyar – aki mást mond, az hazudik): érettségi előtt álló lányát egy éjszaka megtámadják és a védekezés közben kificamítja a csuklóját. Keze gipszbe kerül, minek következtében a kitűnő tanuló és külföldi ösztöndíjra készülő lányt -a gipszbe rejthető puskázás lehetőségének vádjával- nem akarják engedni érettségizni. Romeo lánya érdekében kénytelen szívességet kérni, amivel események olyan láncolatát indítja el, melynek végén…

erettsegi-3Mungiu pont azt mutatja meg igen világosan, hogy mitől működik, mitől olyan kiirthatatlan a társadalmi szintű korrupció. Egy helyütt ki is mondják, hogy ezzel a kis szívességgel nem történik semmi, senkinek nem okozunk bajt, senkinek nem lesz anyagi kára, csupán egy szívesség. Ő kedves volt velem, én is kedves vagyok vele és ennyi. Ártatlan, baráti segítség: van egy ismerősöm, aki ezt el tudná intézni neked. Egyszer én is elintéztem neki valamit, és ha szólok neki, ő is szívesen fog segíteni neked. Viszont látni fogjuk, hogy éppen ezek az ártatlan, baráti kedvességek azok, melyek alapjaiban rombolják szét az esélyegyenlőségre, az egyenlő bánásmódra és a társadalmi igazságosságra épített rendszert és úgy szövik keresztbe és kasul az egész társadalmat, hogy elébb-utóbb, valamilyen szinten mindenki érintetté válik benne. Itt a filmben Romeo is, aki pedig egész életében távol tartotta magát ettől. Mungiu pontosan mutatja meg, hogy válik az ártatlan szívesség igen gyorsan alá és fölérendelt uram-bátyám viszonnyá, hogyan jelenik meg benne a bűnözés lehetősége és gyakorlata.

erettsegi-5Természetesen, receptje  neki sincs az általa felvázolt problémára. Mi már így nőttünk fel, ezek közé a dzsungel-törvények közé szocializálódtunk, mondják a filmben. Majd a fiatalok, ők majd másképpen fognak élni! Romeo pokoljárása végén azonban ezen a kijelentésen is csak savanyúan fintorgunk… Régen, az átkosban képzett népművelő elvtársak vitték az ilyen mély morális kérdéseket feszegető filmalkotásokat a dolgozó nép elé. Sok sikert nem értek el vele, nézzük csak meg, mi van itt (és ott is). Mungiu remek filmje mégis megérdemli az elismerést. Én, magányos népművelőként mondom, hogy nézze meg mindenki, mert akkor talán ennek hatására (is), egyszer elindul valami változás a társadalmainkat megmérgező korrupció eltüntetése érdekében. De az is lehet, hogy nem történik az égadta világon semmi sem. Legalább azonban ez a film elkészült. 9/10

Advertisements
Kategória: Film
Címke:
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s