Mit nézzünk ma este a tévében? – Szombat

Talán lesz nyár az idén, talán leszünk néhányan, akik megengedhetnek maguknak néhány nap nyaralást a Balatonon; így tán jó lesz újranézni a Zimmer Ferit (Duna, 20.35) bemelegítésként, hátha röhögünk egy jót.

Viszont a Viggo ‘Aragorn’ Mortensen címszereplésével készült bő két és fél órás Alatriste kapitány (Film Mánia, 21.00) egy nagyszabású, látványos történelmi kalandfilm a spanyol történelem nemzeti hőséről. (Bővebben)

Óriási szereposztást villant ugyanekkor a ma már több mint húszéves Közönséges bűnözők (Paramount Channel, 21.00): Kevin Spacey, Gabriel Byrne, Benicio del Toro, Stephen Baldwin, Chazz Palminteri, Pete Postlethwaite és még sokan mások adják ennek a virtigli kultuszfilm címszerepeit.

Ismét jön a Holtodiglan (RTL II, 21.00) is, a thriller-specialista David Fincher filmje, egy igen ügyes, szórakoztató regényadaptáció (Gillian Flynn hasonló című bestsellerét több mint 6 millióan olvasták csak Amerikában…), nagyvonalúan, lezseren kezelt, ám pontosan megtervezett formában. Maga a sztori azonban sok újdonságot nem tartalmaz azok számára, akik töltöttek már hosszabb időt párkapcsolatban, ajtócsapkodásban, “elköltözökanyámhoz”-ban, effélékben. (Ilyen a humorom…) Itt persze mindez durvábban megy, mint otthon. (Bővebben)

Wes Anderson elbűvölő Holdfény királyság (Filmcafe, 21.25) című filmje olyan (képen jelenet a filmből), mintha a Barátom, Bonca képzeletbeli második részét Peter Greenaway forgatta volna Hollywoodban, Steven Spielberg producerkedése alatt. (Bővebben)

Kémes hármas (Prime, 21.35) című akció-komédia -sejthetően- a lehető legkönnyedebbek közé sorolható – remek viszont a szereposztás! Tom Hardy és Chris Pine két szuper-CIA ügynökként keveredik zűrös helyzetekbe, részben Reese Whiterspoon miatt is, ám “fedett akcióban”.

Persze, lehet kérdés az is, hogy Hogyan írjunk szerelmet (Duna, 22.16), de szerencsére ezt a romantikus komédiák koronázott hercege, Hugh Grant meg is tanítja nekünk. A kissé félszeg, ártatlan, kisfiús mosolyát a már kissé öregedő Hugh ezúttal egy vidéki főiskolán villantja meg, ahol munkanélküli forgatókönyvíróként, nem-szeretem-módra tanítani kényszerül. Unja a katedrát és egyáltalán, az életet, mígnem meglátja kollegináját, Marisa Tomeit. Blabla, úgyis tudjuk, mi lesz a vége.

Az Alvilági játékokat (TV2, 23.55) sokan eredeti címén (Lucky Number Slevin) ismerik. Ez egy nyomokban Tarantinós és Guy Ritchie-s hatásokat tükröző, közepesen (mások szerint ennél sokkal jobban) érdekes bosszúfilm. A tempós és csavaros történetben egy afroamerikai keresztapa (Morgan Freeman) küzd meg a zsidó-amerikai keresztapával (Ben Kingsley), a kereszttűzben pedig Josh Hartnett kapkodja a fejét, sarkában a veszedelmes Macska úrral (Bruce Willis), a bérgyilkossal. (Bővebben)

Reklámok
Kategória: Tévé | Megjegyzés hozzáfűzése

Mit nézzünk ma este a tévében? – Péntek

Elsőként talán nézzük meg, ahogyan Hugh Grant lesz Az angol, aki dombra ment fel és hegyről jött le (Duna, 20.30). Ez az angol romantikus komédia az első világháború idején játszódik egy walesi faluban (Ffynnon Garwban 🙂 ), valamint a hozzátartozó dombon. Hegyen. Majd kiderül a filmből. Nem nagyon emlékszem már rá, csak annyira, hogy Grant egy angol térképész, aki idegenül mozog a bájos, maguknak való, furcsa modorú emberekkel lakott faluban. Cuki film.

Később Clint Eastwood, ez az öreg, valóban konzervatív, valóban republikánus és valóban hazafi ad elő újra egy kompakt nagydoktori-szintű kiselőadást az egészségesnek vélt honderű korrelációjában megjelenő tömeges migráció által keltett társadalmi méretű idegengyűlölet témájában. A Gran Torino (SuperTV2, 21.00) egy igazán remek film, picit arról is, amin mi, magyarok is keresztülmentünk az elmúlt napokban, hónapokban. (Bővebben)

Nanny McPhee és a nagy bumm (Prime, 21.00) a mindig csodás Emma Thompsonmagánvállalkozása, hiszen ő írta Cristianna Brand híres regényalakjának történetét e filmbe, és aki el is játssza a varázsdadát. A családi mesefilm szereposztása nyugodtan mondható brutálisnak: Emma néni mellett láthatjuk Maggie Smith-t, Maggie Gyllenhaalt, valamint Rhys Ifanst, Ralph Fiennest is, mások mellett.

Brian De Palma 2006-os filmjét, a Fekete Dáliát (Filmcafe, 21.00) több fesztiválon jelölték fődíjra, a film operatőrét, Zsigmond Vilmost pedig Oscar-díjra is. A történet egy 1946-ban elkövetett bűnügy fiktív felgombolyítása, két, címeres rendőrré előlépett bokszoló (Aaron Eckhart és Josh Hartnett) által. Sok minden történik a filmben, brutális csonkolásos gyilkosság, bankrablás, leszámolás, korrupció, rivalizálás, szerelem (pl. Scarlett Johansson), féltékenység és bosszú. A rettentően szövevényes eset elmesélésére De Palma kézenfekvő, korban is stimmelő, ráadásul a szívének is kedves stílust választott: a film noirt. (Bővebben)

Annak idején Török Feri előszeretettel becézte bemutatkozó és rögtön díjnyertes nagyjátékfilmjét “Moszkva tré”-nek, pedig a Moszkva tér (m5, 21.25) egyáltalán nem tré, sőt. Egy virtigli nemzedéki film ez, mely őszinteségével, spontán hitelességével joggal vívta ki magának a “kult” státuszt abban a generációban, akiknek mond még valamit a film címében említett helyszín. Nem mellesleg, a mai napig ez az egyik legjobban sikerült magyar film, amely pontosan meg tudta fogni a rendszerváltás hangulatát (lásd a képen), még akkor is, ha nem feltétlenül ez volt az elsődleges célja. Vagy talán, éppen azért…

A féktelen fantáziájú Tim Burton éjfekete, viktoriánus horror-meseoperettje, a Sweeney Todd, avagy a Fleet Street démoni borbélya (Viasat6, 22.00) sok határon túlmegy. Én magam sem tudom eldönteni, hogy tetszik-e vagy sem, jó-e vagy sem, de hogy nem akármi, az szinte bizonyos. Vértől csöpögő, posztmodern giccs, avagy zseniális stílusbravúr? Perverz látványorgia, vagy csupán a banalitás nagyképű és fellengzős fricskája? Passz. Kétszer láttam, először kifejezetten utáltam, másodszor meg visítottam a kéjes élvezettől… Hát így.

Az Életrevalók, a Samba csupavigyor sztárja, Omar Sy alá ezúttal Hugo Gélin író-rendező tolta -Eugenio Derbez eredeti színdarabja alapján- a “biciklit”, azaz, ezúttal egy full-extrás motorcsónakot a Derült égből apu (Duna, 22.11) című cukiságban. Ezt az eszközt hajtja ugyanis munkaidőben Omar barátunk (azaz a történetben Samuel) a napos tengerparton, éjszakánként pedig ennek folyományaként a lányokat, ugyanott, a parti buliban. Egy ilyen éjszaka azonban olyan eredményesen zárult egy alkalmi partnerrel, hogy egy év múlva Samuel nyakában már egy három hónapos, göndör hajú, kávészínű baba lóg. A léha, felelőtlen(ül boldog) életet élő Samuel számára vége a legényéletnek és kezdetét veszi az apai tortúra, ugyanis az anyuka úgy hagyta ott nála gyermeküket, ahogyan egy évvel korábban magát, Samuelt is, egy akkor még boldognak tűnő éjszaka után. (Bővebben)

Kategória: Tévé | Megjegyzés hozzáfűzése

Mit nézzünk ma este a tévében? – Csütörtök

Nem én mondok csütörtököt, hanem a tévéműsor. Ennyi erővel akár az összes csatornát felvásárolhatják Döbrögiék, mert akkor talán végre belefulladnak a vagyonukba. Nézhető műsor tényleg szinte csak az állatos-, és sportcsatornákon van (és a mezzón). Még a speckó filmcsatornák is betliznek ma, kivéve a Filmboxot, amely a német Dennis Gansel filmjében, A hullámban (Filmbox, 21.00) azt mutatja meg, hogy bizonyos körülmények együttállása esetén bármikor, bármilyen körülmények között kipattanhat a totális autokrácia. Kiváló alapanyag egy tökéletes osztályfőnöki órához ez a tinédzserkörnyezetben játszódó film, ami így, gondolom, többet ér, mint a szokásos pad alatti amőbázás (vagy ami éppen ma megy helyette), hiszen általa a gyerekek majdnem a saját bőrükön érezhetik azt, hogy milyen hatásoknak, szólamoknak, showműsoroknak, politikai lózungoknak, s egyebeknek ne dőljenek be soha. A film ex catedra didaktikája (lásd a képen), az átadandó üzenet fontosságára való tekintettel, ez alkalommal talán elfogadható. Nem véletlen a párhuzam a szintén német Kísérlettel. Kb. ugyanarról szól, ugyanolyan minőségben.

Az ötvenen felüliekhez szól elsősorban a mai másik igazi ajánlat. A Barátok, szerelmek, barbecue (m5, 21.15) egy tök normális -francia- romantikus komédia, melyben kifejezetten életszerű (oké, a francia felső-középosztály életszínvonalához képest életszerű) szituációkban röhögünk olyan teljesen húsból és vérből lévő, az ötvenen túliság nyűgjeivel végeláthatatlan küzdelmet folytató figurákon, akiket akár ismerhetünk is jól a saját baráti társaságunkból. Ennyi ezúttal bőven elég, hogy szeressük e filmet. (Bővebben)

Paul Greengrass igen igényesen kimunkált Phillips kapitány (Sony Movie Channel, 21.00) című filmje hétfőn ment, ma újra nézheti az, aki nem tud betelni a címszerepben igen komoly teljesítményt nyújtó Tom Hanksszel. (Bővebben)

Az is nemrégiben ment, amikor Jack Nicholson balettozott mániás balfékként a kockás metlachin, hogy aztán gyorsan szerelembe essen egy karakán pincérnővel (Helen Hunt). De sebaj, Lesz ez még így se! (Duna, 22.20)

Az éjjeliőrök megnézhetik még Szomjas György hetvenes években elterjedő táncházmozgalom élményéből fakadó magyar westernjét (easternjét), a Talpuk alatt fütyül a szélt (Duna, 0.40) is, melyben tökös betyárok csapnak össze tökös zsandárokkal.

Kategória: Tévé | Megjegyzés hozzáfűzése

Genezis (2018)

Szuverén hangú, saját, egyedi, kiforrott formanyelvvel rendelkező, rejtőzködő filmalkotó Bogdán Árpád, aki immár második önazonos filmjével bizonyítja tehetségét. Bogdán intézetben nevelkedett, tehát egyáltalán nem vádolható azzal, hogy beleszületett a “tutiba”. Elképzelhető, hogy eddigi életútját kirekesztés, roma identitásából adódó folyamatos bizonyítási kényszer, a magány különféle stációi kísérték, szerencsére ő éppen szép példája annak, hogy nem érdemes feladni a küzdelmet egy normális, emberi létért. Bogdán nem végzett filmes iskolát, szociális munkásnak tanult, ez azonban egyáltalán nem gátolta meg abban, hogy immár két nagyjátékfilmet összehozzon, melyek közül mindkettő nem akárhol, hanem a nívós berlini Filmfesztiválon debütált. A filmeket nézve sem látszik az “iskolázatlanság”, erősen lírai hangú, de ezzel együtt hiteles társadalomkritikai attitűddel bíró alkotások ezek, melyek témáiban Bogdán saját élete és sorsa tükröződik vissza.

A 2006-os Boldog új élet egy intézeti sorból az Életbe kilépő fiatal roma srác sorsát követte végig igen szép, érzékletes képekkel. A tizenkét évvel később bemutatandó Genezis tulajdonképpen a 2008-as rasszista indíttatású romagyilkosságoknak állít mementót egy filmes triptichon formájában. A hármas tagolású, jelentésben gazdag rétegzésű alkotás egyetlen konkrét esetet jár körül. Az első rész főszereplője Ricsi (Csordás Milán), aki egy messzi kis faluban él anyukájával, szegényes körülmények között. Édesapja apró stiklik miatt bírósági tárgyalásra vár az előzetesben, Ricsi élénk fantáziavilágába menekül sorsa elől, egyetlen barátja a kutyája. Azon a bizonyos éjszakán őt is lelövik, de csak a vállát éri a sörét, édesanyját viszont halálos találat éri. A nagyapja veszi magához, amikor kutyáját veszett róka harapja meg. A kutyát a helyi erdész lelövi, Ricsi kétségbeesésében ezért őt teszi meg bűnbaknak.

A második rész főszereplője Virág (Illési Anna Enikő), egy hallásában sérült gimnazista lány, aki ennek ellenére jó tanuló és jó sportoló. Problémái részben egy tipikus tinédzser problémái, akit anyja egyedül nevel. Emellett ráadásul teherbe is esett szerelmétől, a kutyaiskolát üzemeltető Misitől (Ravasz Tamás), aki korábban a Nemzetbiztonsági Hivatalnak dolgozott, ahonnan pszichológiai okokból leszerelték. Virágnak feltűnik, hogy Misi furcsa alakokkal kezd találkozgatni és véletlenül kideríti, hogy Misinek valami köze van az újságokban megírt szörnyű gyilkosságokhoz…

A harmadik fejezet Hannáról (Cseh Anna Marie) szól, akinek ügyvédként az a feladata, hogy a romagyilkosságok elkövetői közül az egyiket -Misit- védje. A bíróságon találkozik Ricsivel, és ez a találkozás életét meghatározó döntés meghozatalára sarkallja… A három élesen különálló fejezetet tehát szereplői, valamint a brutális gyilkosság köti össze. Bogdán azonban nem a bűn lélektanát kívánta meg feltérképezni, nem magát, a bűncselekményt reprodukálja. Stílusa nem dokumentarista, hanem kifejezetten költői. A fókuszba állított figurák lelke érdekli elsősorban, amihez az első filmjében már megjelenő expresszív, szuperközelikben, felvillanó fényekben és ködös, álomszerű, igen artisztikus, helyenként kifejezetten gyönyörű képi világot alkalmazza (operatőr Dobos Tamás), a már ismert saját motívumaival, a vízbe merüléssel, a elkeseredett, céltalan futással, a magány és kirekesztettség megrázó ábrázolásaival. Lassú, meditatív ritmusú, de nemcsak a témájából adódóan intenzív hatású, kiválóan megírt filmje elmélyült, résztvevő figyelmet kíván – és ha ez megvan, akkor katarzis-közeli állapotot is okozhat. 8/10

Kategória: Film | Címke: | Megjegyzés hozzáfűzése

Mit nézzünk ma este a tévében? – Szerda

Ben Thomas (azaz Will Smith) azt találta ki magának, hogy saját, beteg lelkét hét, számára teljesen idegen ember életének pozitív irányba terelésével fogja meggyógyítani. Szerencsés szerencsétlenségére, beleszeret az egyikbe a hét kiválasztott közül. A Hét élet (Filmcafe, 21.00) egy izgalmas, (NAGYON!) érzelmes, ám mégis provokatív hangú romantikus dráma a szokásos nagy kérdésekről, életről, halálról, szerelemről és barátságról. (Bővebben)

A romantika cseppfolyós változatát képviseli a P.S. I Love You (SuperTV2, 21.00), mely mindent elpusztító csapás lesz a felhalmozott papírzsepi-raktáraikra: Holly (Hillary Swank) halott férjével (Gerald Butler) levelezik. Szívszaggató, padlógázzal rovázós romantikus komédia lesz ez. Holnap reggel a raktárakat feltölteni!

Hannibál ébredésében (AMC, 22.00) a címbeli Hannibál az a Hannibal Lecter, akinek megformálásáért Anthony Hopkins annak idején mindössze húszperces jelenéssel, ám minden vitán felül kapta meg a Legjobb férfi főszerepért járó Oscart a Bárányok hallgatnak című filmben. Ebben a filmben még nem láthatjuk Hopkinst, hiszen ez a Hannibál-tetralógiaként is ismert történet időrendben első része, melyből értelemszerűen Hannibál ifjúkoráról kapunk mélyreható információkat. Hopkinst nyilván már nem lehet 40-50 évet visszafiatalítani, még ha azt el is tudná játszani, így az ifjú Lectert Gaspard Ulliel alakítja, egy meglepetésre egészen izgalmas thrillerben.

Bohumil Hrabal írta Jirí Menzel Hóvirágünnep (Duna, 22.40) című filmje ma már klasszikus, melyben megvan az összes kellék egy jó kis szórakozásra: elegendő jó sör, Rudolf HrusínskýJaromír HanzlíkLibuše Šafránková, vaddisznópörkölt, darazsak, de legfőképpen végtelen derű. (A képen Rudolf Hrusínský)

Kategória: Tévé | Megjegyzés hozzáfűzése

Mit nézzünk ma este a tévében? – Kedd

Ami van, az Rémálom az Elm utcában (Paramount Channel, 23.00). Bár Freddy Krueger (Robert Englund – a képen) legalább rendet tesz az elkanászodó tinédzserek közt Wes Craven remek, régimódi thrillerében. A rengeteg -egyre gyengébb- folytatást megélt történet egyik fő jellemzője, hogy bár ebben az első darabban is majdani világsztárok “bontogatják szárnyaikat” (pl. Johnny Depp), az igazi sztár az emblematikus negatív figurából lett. Tisztára, mint az életben.

Rohanhatunk, persze, hideg nyomon Salt ügynök után is. Remek film a Hideg nyomon (FOX, 21.00), ha eddig netán nem láttuk volna. Ben Affleck komoly problémákat felvető sztorija masszív lábakon áll a valóság talaján, emellett egy izgalmas műfaji kísérlet is a film noir egyfajta aktualizálására, méghozzá erősen realista szemléletű, kritikai attitűddel. Messze vagyunk az álomgyártól, amit itt látunk, az Amerika nagyobbik, meglehetősen fekélyes fele. Gyermekrablás, drog, korrupció, maffia, simlis rendőrök a téma, melybe Ben keményen és egyenesen bele is száll. Ötletes profizmussal görgeti a cselekményt, mely egészen a végéig tartogat meglepő fordulatokat, miközben mindvégig erős gondolati tartalommal is párosul: komolyabb elemzést, esszét is megérne a Casey Affleck (az öcsi) által alakított, elsőre meglehetősen nyeglének tűnő magánhekus által elkövetett tettek logikájának, jogosságának, erkölcsi és etikai értelemben vett helyességének vizsgálata. Casey eszköztelenül is igen jó színészi teljesítményt nyújt, csakúgy mint a már sokszor atombiztosan bizonyított Ed Harris, illetve, tulajdonképpen mindenki más is a filmben.

Salt ügynökről (Mozi+, 21.00) két dolgot kell elmondani: az egyik az, hogy a filmet rendező Phillip Noyce bizony meghajtotta benne Angelina Jolie-t, mint paraszt azt a bizonyos köszörűkövet (természetesen fizikai értelemben), a másik pedig az, hogy közben elég rendesen megcsavarta a sztorit. Annyira, hogy a végén már talán ő maga sem hitte el a végét. Én akkor hogyan? Ilyen kémes-üldözős-akció ez a film, Jack Bauer Jason Bourne modorában.

Érzékenyebb lelkűeknek marad a Hölgyek levendulában (Duna, 23.10). Két idősödő nővér (Maggie Smith és Judi Dench) egy nap egy sebesült fiatalembert (Daniel Brühl) talál a tengerparti házuk előtt, a parton. A hölgyek között megindul a versengés az ifjú kényeztetésének jogáért, akiről ráadásul kiderül, hogy hegedűművész. A baj csak az, hogy ő másfelé keresi a szerelmet… Jók a film arányai, mindvégig megmarad érzelmesnek, romantikusnak, de sosem válik édeskéssé, szentimentálissá, sőt egy picit még tabut is dönt. Jó, csak billent, de akkor is…

Kategória: Tévé | Megjegyzés hozzáfűzése

Mit nézzünk ma este a tévében? – Hétfő

Először itt van Az új világ (Paramount Channel, 18.10). A kortárs film egyik legfurcsább alkotójakét tartjuk számon Terrence Malickot, aki ebben a 150 perces “eposzi” tablóban például nem kevesebbet tűzött ki célul, mint hogy elmesélje nekünk, szájtáti nézőknek, Amerika ma ismert új arcának megteremtésének meséjét, Pocahontas indián “királylány” és John Smith angol tengerésztiszt szerelmén való költőien méla, réveteg és rebbenékeny elmélkedésében. Óriási látvány és Hollywood színe-java, még az apróbb szerepekben is.

Egyszerű lenne lecsapni a legyet annyival, hogy ellopott idő megnézni ezt a mai Lopott idő (SuperTV2, 21.00) című scifi-thrillert, de mint sokszor, a helyzet most sem ennyire szimpla. Az idő pénz, mint tudjuk, the time is money. A korábban is igen karakteres filmekkel előálló Andrew Niccol író-rendező e gondolat köré fűzte fel e történetet, melyben az az alapszituáció, hogy bizonyos genetikai hókuszpókuszoknak köszönhetően, a közeli jövőben az emberiség nem öregszik tovább 25 éves koránál, s az ezentúl megélendő perceket, órákat, éveket, optimális esetben akár évmilliókat, a mi általunk ismert pénzhez hasonlóan, egyfajta sajátos technikával adják-veszik. Akinek elfogyott az ideje, annak kampec. Akinek kevés van, az mindenhová rohan, aki pedig időmilliomos, az ráér mindenre (a képen Justin Timberlake és Amanda Seyfried). (Bővebben)

Megnézhetjük aztán újra A háború császárát (Filmcafe, 21.00). A Shiro Okamoto könyvéből íródott történet minden bizonnyal eléggé hitelesen mutatja be Hirohito császár II. világháború végnapjaiban, illetve Japán újjáépítésében játszott szerepét, a hódító/felszabadító kettős szerepében tetszelgő MacArthur tábornokkal (Tommy Lee Jones) folytatott kiegyezését, különös tekintettel a merev japán hagyományok és etikett dinamikus szembeállítására az amerikai győzők szabados (japán szempontból barbár) arroganciájával. Ez azonban nagyjából annyira érdekes sztori, mint egy dokumentumfilm valamelyik történelmi “okoscsatornán”, de mozifilmnek, drámai alkotásnak talán kissé unalmasnak tűnhet. A film alkotói (Shiro könyve alapján, Peter Webber rendező vezérletével) ezért ezt a kultúr- és politikatörténeti (film)esszét egy furcsa, fordított Pillangókisasszony-sztorival ütötték fel. (Bővebben)

Egy telefonos segélyközpont operátora a főszereplője A hívás (Film+, 21.00) című -elég szépen pontozott- thrillernek (Halle Berry), aki egy este kétségbeesett hívást kap egy tinédzsertől (Abigail Breslin), akit éppen elrabolnak. A hívás megszakad, a hívó félnek nyoma vész, de az operátor egy korábbi, ehhez hasonló esetéből kiindulva saját maga kezd el nyomozni…

Egy napjainkban megtörtént és ahogy a hírekből tudjuk, ma is folyamatosan történő, véresen valódi kalóztámadás megrázó történetét meséli el Paul Greengrass igen igényesen kimunkált Phillips kapitány (Prime, 21.00) című filmjében, melynek címszerepében a szintén igen komoly teljesítményt nyújtó Tom Hankst láthatjuk. (Bővebben)

Egy rámenős, dörzsölt, liberális újságírónő (Meryl Streep) az új afganisztáni katonai stratégiáról faggatja a feltörekvő, sima modorú és gátlástalan republikánus szenátort (Tom Cruise). Az újságírónő szélesen lendített szívlapáttal megy neki a vakítóan fehér porcelánfogsornak, azonban úgy pattan le róla, mint vakvarjú az ablaküvegről. Eközben egy politikatudomány-professzor (Robert Redford) arra próbálja rávezetni tehetséges diákját, aki tanulmányait abbahagyva önkéntesnek jelentkezik Afganisztánba, hogy vannak, akiknek egyetlen lehetősége a kiemelkedésre a katonai szolgálat, ám akinek kitűnő agya van, aki tehetséges, annak más utakon kell járnia. Gyávák és hősök (Filmcafe, 23.05) kavarognak Robert Redford három szálon futó politikai drámájában. (Bővebben)

Kategória: Tévé | Megjegyzés hozzáfűzése